December, Karácsony, búcsú

mert kabát nélkül nincs december :D 

Míg otthon már csak 0 fok környékéig kúszott fel a hőmérő higanyszála, addig Gozón kellemes 15-17 fokban telt a december. A központi fűtés hiánya azért főleg esténként érezhető volt, de tudtam itthon úgyis kamatostul visszakapom.

Ha pedig december, akkor karácsonyi szezon! Bár hó nélkül, de szép lassan itt is sikerült az ünnepi hangulatot megteremteni. Az irodában december 1-től szólt a karácsonyi slágerlista (nincs menekvés, főleg ha a koordinátorod december 24-én született :D ), az irodán kívül pedig a helyi vásárokon és a karácsonyi rendezvényeken akcióztunk. Vicces, nem is gondolná az ember mennyi minden történhet egy karácsonyi vásáron: elég egy rohanás egy jó fotóért és egy kitört metszőfog az eredmény, vagy csak szimplán a tömeg, az eltérő klíma és már ájuldoznak, esnek-kelnek az emberek. Nem unatkoztunk :D

Máltán a Rabatban felállított Natalis Notabilis nevű vásáron, míg Gozón Ghajnsielemben, egy igazi Bethlehemben voltunk szolgálatban. Utóbbi egy elkerített terület, amit minden évben kizárólag decemberben nyitnak meg, és körbesétálva valóban az a visszacsöppenős érzés kerít hatalmába. Vannak itt élő állatok, korabeli ruhákba öltözött lelkes gozóiak, akik helyi különlegességet kínálnak, pékség, forralt bor, meleg tea, csónakázási lehetőség egy kialakított kis tavon, és igazi kis Jézus (nem játékbaba, igazi). A helyiek láthatóan apait-anyait beleadnak a ghajnsielemei Bethlehembe és büszkék is rá, teljes joggal! :)

Bethlehem Ghajnsielemben

A december egyben a búcsút is jelentette, megspékelve néhány felejthetetlen baráti vacsorával, hajnalig tartó UNO-partikkal és finom gozói borokkal. Kihasználtunk minden alkalmat :) Egészen az utolsó pillanatig igyekeztem természetesnek venni a hazakészülődős, pakolós állapotot, de azért 5 hónapnak nem volt egyszerű csak úgy búcsút inteni.
Minden túlzás nélkül nagyon sokat kaptam az EVS-től, fantasztikus embereket ismertem meg, egy szuper csapatban dolgozhattam, és a szívemhez nőtt ez a piciny szigetcsoport a Földközi-tenger közepén. Elmondhatatlanul örülök, hogy belevágtam, kinyílt a világ és csak felerősödött az a kezdeti "mehetnék" érzésem. A következő kaland már tervben van, de egyelőre egy hónapnyi itthonlét következik. 

Köszi, ha velem tartottál itt is, remélem sikerült átcsempésznem az élményeket és a hangulatot. Ha pedig egy kicsit is kedvet kaptál valami hasonlóhoz vágj bele, nem fogod megbánni! :)